Hát képzeljétek milyen jó dolgom van: komatálat kapok. A komatál eredtileg egy tápláló ételekből álló bőségtál, amit régi szokás szerint az első és az utolsó alkalommal a komaasszony (keresztanya) készített el, a többit pedig más rokonok, barátok, ismerősök vitték, amikor egy családba baba érkezett. Ezzel levették az újdonsült anyuka válláról a család étkeztetésének terhét a gyermekágy ideje alatt.
Nálunk a helybéli anyukákból álló keresztény baba-mama kör ápolja évek óta ezt a kedves régi szokást. Aki komatálat kap, az igyekszik alkalom adtán viszonozni a figyelmességet. Manapság könnyű megszervezni egy ilyen akciót, a közösségi portáloknak köszönhetően, minden anya-közösségnek ajánlom.
Ha már ilyen jó dolgom van, megragadtam az alkalmat, hogy viszonozzam a kedvességet, amúgy is egy icipicit vágytam már az alkotó tevékenységre, és tervezgettem ezt a pálcikás forró csoki költeményt.
Hozzávalók:
/12 adag forró csokihoz/
- 250 g jó minőségű (ét) csokoládé
- 60 g finom porcukor (én kókuszvirág cukrot daráltam meg a kávédarálóban)
- 20 g kakaópor
Ízesítéshez:
- narancs kivonat – vanília
- fahéj – őrölt szegfűszeg – szerecsendió
- gyömbérpor – chili
Eszközök:
- szilikon forma, vagy jégkockatartó, vagy feles pohár
- fa spatula, vagy kiskanál
Az étcsoki 3/4 részét gőz fölött megolvasztom, ügyelve, hogy a csokis tál alja ne érjen a vízbe, és a csoki ne érintkezhessen a gőzzel. A maradék 1/4 részt apróra vágom, és félreteszem.
A finom porrá darált cukrot összekeverem a kakaóporral, és a választott fűszerekkel. Miután jól elkevertem, a félretett és apróra vágott maradék csokit is belekeverem, ami segít, hogy megfelelően kristályosodjon, ezáltal szép fényesen szilárduljon meg a csoki.
Belekanalazom a szilikon formába, díszítem a tetejét, és spatulákat állítok a csokiba. Amíg kihűl, hűvös helyre teszem.
